Mintaként szolgálhatna a német vagy az osztrák közoktatás, ahol a gyerekek tíz osztály elvégzése után dönthetnek arról, hogy tovább tanulnak-e egy felsőoktatási intézményben, vagy inkább egy szakmát szeretnének elsajátítani, mint mondjuk weboldal készítés, vagy mondjuk állatorvos. A középfokú végzettségűek – akik nem tanultak semmilyen szakmát – nehéz helyzetbe kerülnek a munkaerőpiacon. Most, amikor a mai világban jóformán már a szakképzettek is alig tudnak elhelyezkedni, nekik még kevesebb esélyük van rá.
Az érettségi társadalmi megítélése sincs a helyén, elveszítette a presztízsét – és nemcsak a fejekben, hanem a bérekben is. Annak ellenére, hogy az utóbbi években egyre könnyebb bejutni a felsőfokú képzésre, mégis sokan döntenek úgy, hogy nem adják be a jelentkezési lapjukat, ez derült ki egy lassan 20 éve rendszeresen végzett, továbbtanulási tendenciákat vizsgáló felmérésből. Kérdés, ennek mi lehet az oka, vagy az egyes szférákban dolgozók alacsony bérezése, vagy esetleg a munkahelyek hiánya szakmán belül. Ebben a kutatók nagy hangsúlyt fektettek annak a vizsgálatára, hogy mit is csinálnak azok az érettségizettek, akik nem jelentkeztek egyetemre vagy főiskolára. Érdekes, hogy közülük nagyon kevesen mennének el dolgozni, a válaszadók egyhatoda, vagyis csak 15,4 százalék keres munkát az érettségi után.
A megkérdezettek háromnegyede továbbra is tanulni akar: sokan még egy középfokú szakképesítést szereznének, de szintén sok gimnazista választja a szakmatanulást. Vannak persze olyanok is, akik felsőfokú szakképzésre jelentkeznek valamelyik középiskolába.